Carlos (César Salvador Arana) Castaneda  1925. december 25.-én született Peruban.  Amerikai antropológus és író. 1968-ban jelentette meg Don Juan tanításainak első kötetét, a közép-amerikai sámánok titkos beavatásairól az ősi Tolték szellemi hagyományok szerint. Castaneda ezt követően még tizenegy   (összesen tizenkét kötet) könyvben megírta Don Juan Matus összes tanítását.   A tizenkét könyvből több mint 8 millió példányt adtak el a világon, 17 nyelvre lefordítva.

A könyvek hangvétele egyesek szerint teljes ellentmondásban van Castaneda személyiségével, aki ritkán beszélt a nyilvánosság előtt munkásságáról.

Sokan megkérdőjelezték emiatt a hitelességét. Támogatói viszont állítják, hogy a könyvekben leírtak hitelesek, és legalábbis értékes művek a filozófia és a szellemtudományok szempontjából. Castaneda leírásokat adott szellemi gyakorlatokhoz, amelyek lehetővé teszik a fokozott tudatosság elérését. Az antropológusok sok éves munkájáról azt tartják, hogy rendkívül fontos és hiteles, sok ponton követhető és áttekinthető.

Más részről akadémiai kritikusok azonban úgy vélik, hogy minden leírása fikció, és a fantázia terméke. Hivatkoznak ezzel kapcsolatban a könyvek belső ellentmondásosságára, sok adatra, mely szerintük  antropológiai adatokkal összeférhetetlen. Úgy gondolják, hogy alternatív források felhasználásával írta meg Castaneda a sámáni gyakorlatokról szóló műveit, felületes forrásokra támaszkodva, közvetett (nem első kézből jövő) bizonyítékok felhasználásával.

Könyveit Castaneda egyes szám első személyben írta, amelyek tanulósága alatt szerzett tapasztalatairól szólnak, amit egy Yaqui sámán, Don Juan Matus irányításával szerzett.

1960-ban avatta be az öreg indián a Tolték hagyományok szerint. Castaneda leírja, hogy Don Juan Matus egy "nagual" volt, az ősi Tolték misztérium iskola belső, beavatott szellemi köréhez tartozott.  Leírta, hogy aki a Szellemet választotta, csak az vétetett fel a beavatottak belső körébe, és válhatott vezetővé és tanítóvá. Ez a belső kör volt a Harcosok Közössége. Castaneda arra az emberre is használta a "Nagual" kifejezést, aki az új érzékelési képességével a Valóságot igazán képes volt érzékelni, és az „ismeretlen” és „ismerhetetlen” birodalomba bátran behatolt, és élő, vibráló mindenütt-jelenlétként tapasztalta meg. Azokat a látnokokat is nevezte néha így, akik valóban LÁTTÁK az Eredeti Valóságot. Ilyen volt Don Juan is, akinek élő kapcsolata volt az „ismeretlen” birodalommal. Castaneda gyakran nevezte ezt a birodalomban  „nonordinary” -nak, az-az igazán vibráló, élő valóságnak, mely jelezte, hogy ez a birodalom valóban realitás, de az érzékelése gyökeresen eltér a szokásos, átlag-ember által megélt és tapasztalt valóság fogalmától. Rámutatott, hogy az átlag-ember a  mindennapi tevékenysége részeként a szociális klíma hatása alatt beszűkülten és rendkívül korlátoltan éli meg a valóságot, a tudatosság terén még csecsemőnek számít. Rávilágított a tényre, mely szerint az emberi tudat beszűkülése az önzéssel, az EGO uralmával egyenesen arányos. Az EGO, mint élősködő uralja a lelket, és az egész emberi megnyilvánulás zsarnokává válik. A Szellem és a jelölt között az EGO tornyosul egyetlen és végső akadályként, az az EGO, amely egy szerencsétlen baleset folytán egy dermesztő és dialektikus (instabil, a változásnak alárendelt) világot álmodik maga köré, és ezzel elválasztja magát a Mindenségtől. Ezért a Nagual arra törekszik, hogy EGO-ját ki vonja a forgalomból, és teljesen elhagyja azt. Castaneda tehát Don Juan révén megtanulta az "ENDURO" ősi gyakorlatát, amely által a jelölt EGO-ja feloldódik a Nagy Szellemben, és a teljes önfeledtség állapotában egybeolvad a Végtelen Szándékával, nagy bizalommal átadva Önvalóját neki. A Nagual TUDJA, hogy nincs is mása ezen a világon, csak a belső Világossága, amelynek feltétel nélkül engedelmeskednie kell. Ehhez az állapothoz kemény beavatásokon ment keresztül, igazán élete alapgyakorlatává téve az endurát.

Ezt követően Castaneda maga is Nagullá vált, ennek minden, az átlagember számára elképzelhetetlen következményével.

Castaneda feltehetőleg elhagyta az Államokat 1973-ban, és elvonultan élt egy eldugott, de jól felszerelt tanyán három mágusnő, un. "chacmools" társaságában. Ez idő tájt családjától elszakadt, és elmélyült életet folytatott, mindentől függetlenül.

Majd hamarosan  megalapította a „Cleargreen”-t, az Őstermészet Tiszta Szerzetét, egy szervezetet, amely elősegítette a „Tensegrity”, egy állítólag ősi hagyományokat követő Toltec rend újraszervezését, aminek munkája a Lelkileg Erősek gyakorlataira épült.

1998. április 27.-én hunyt el, halálát több rejtélyes esemény követte.

Közvetlenül halála után öt nő, akik a rend belső tagjai közé tartoztak, nyomtalanul eltüntek.

Művei a mai napig tudat-formáló és ébresztő hatásúak, sok keresőt segítenek a Valóság Határaihoz.

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Carlos_Castaneda