Fohász
Hogyha fázol, betakarlak.
Ha beteg vagy, ápolgatlak.
Vágyad, ha kél, beporozlak.
Tenyeremen hordozgatlak.
Ám ha éle van a szómnak
Néha vihart kavar nálad,
Szemem tüze szörnyű állat,
Megtört bensőm tapos szárnyat.
Kérlek , légy ott, tartsd a Tükröt,
Fényed lelkem felett függjön.
Csak te válthatsz meg ilyenkor,
Fújd meg helyettem a Kürtöm.